Thursday, December 9, 2010

Florida

Ez a kep is meg az elejen keszult. Talaltam egy folyoiratban egy cikket Floridarol, es tobbek kozott volt egy kep a tengerpartrol. Annyira buszke voltam erre a kepemre hogy meg el is vittem az iskolaba, megmutatni a rajz tanaromnak. Nagy hiba volt!!!  A rajz tanarom ugy szettiport bennem minden onbizalmat hogy az eset utan nem is festettem egy ideig. Azt mondta hogy amit en festettem az keptelenseg, hogy a felhok nem lehetnek olyan lilasak, es hogy az eg soha nem lehet egyben voros es kek is. Soha nem voltam a tengeren, amit tudtam a napfelkeltekrol es a napnyugtakrol az a TV es a kepek lattan volt. Igaz hogy a kep a Floridai tengerpartrol nem volt ennyire egyszeru szinekben. Ott a sotet vorostol a sargan meg a lilan keresztul egeszen a kekig megtalalhato volt minden arnyalat. Persze hogy en ezt nem tudtam ugy visszaadni, hisz meg az elejen voltam. Meg a szinek kikavarasa is eleg fejtorest okozott, es persze nem is volt akkora olajfestek keszletem mint amekkora kellett volna legyen. 10 ev kellett elteljen hogy megertsem, hogy rajojjek, hogy a tanaron azon a napon ket oriasi hibat kovetett el.
1: Egy gyermeknek soha nem szabad megmondani hogy amit keszitett az rossz. Hogy a vonalak tul vastagok, a szinek nem jok, nem eleg kerek, stb  Ezzel csak a kepzelet hatarait huzzuk meg.
2: Az iden lattam eletemben eloszor a tengert, a partot, egy napfelkeltet. A parom kepes volt reggel felkeni hogy en vegre lathassam a napfelkeltet. (Koszi Boti) Koran reggel keltunk, kirohantunk a partra hogy nehogy lemaradjunk rola. Szerencsere pont idoben ertunk ki. Vegre lattam a szinvaltakozas szinfoniajat,  ami lejatszodik amikor a  nap megjelenik a horizonton, es egyszeruen szo nelkul maradtam. De az utan amit lattam kijelenthetem hogy tevedett a tanar. Ameddig a nap feljon vagy lenyugszik annyi szint ajandekoz nekunk, hogy csak igazan akkor tudnank latni ha minden masodpercet kulon lefotoznank.

This  was one of the first paintings I made at 13. I found a story about Florida in a magazine, and there were a lot of pictures there, but there was one about a sunset in the beach. When I finished with it, I was so happy  with the outcome, that I took it to school and showed it to my drawing/art teacher. It was a BIG MISTAKE!!! He took that little self-a-steam i had and smashed it to pieces. He said that what I pained was impossible; the colors I used were wrong, etc.He didnt even give me a good remark. 
 It took me 10 years to figure out that he made two mistakes.
First of all, you should never tell a child that the drawing that he or she made is not good. That the lines are to bold, or that the colors are off, or that it’s not round enough. With this we only draw down the borders of his imagination.
Secondly He was wrong about my painting. It is possible to have those colors at the same time, on the same sky.  This year I finally had the chance to see the beach, the sea and a sunrise for the first time in my life. (Thanks Boti) My boyfriend and I got up early in the morning, and we almost missed the sunrise. I saw how the color of the sky started to change gradually before my eyes. I saw that symphony of colors for the first time in my life, and I was speechless. It was like God was giving me a lesson in painting. Showing me how you can mix colors to get other colors. Then I realized, that probably that teacher has never sat down and watched a sunrise with his eyes really open.


Ez egyike azoknak a kepeknek amit arrol a napfelkelterol keszitettem. Annak ellenere hogy az eg tele volt felhokkel, szerintem eleg jol sikerult.
This was one of the pictures I took of my first sunrise. It came out good, considering that the sky was filled with clouds.

No comments: